Változásaim

Sekély tó medrén koppanó kavics,
hangtalan fodrozódó dallam.
égből köre pattanó jégkristály
lelkem, ha soká' nem láthatlak.

Állok, nézek, de nem én vagyok,
csupán egy tárgy, mozdulatlan.

Hamvával fojtott parázs sikolya,
tüzet oltó, lassú haldoklás,
föld kérgén vérző, szikes repedés
lelkem, ha karod nem ölel át.

Nézek, állok, de nem én vagyok,
csupán egy holt tükör-világ.

Fényprizmán fürdőző napraforgó,
magjain kacagó nevetés,
bogarak repdeső boldogsága
lelkem, ha kezed kezemhez ér.

Égek, élek, ha veled vagyok
s minden perc beteljesülés.

(Hangtalan vágy versem a Napkorong „Kiveséző” fóruma alapján átírva.)