Reggeli ima
Míg bíborra fordul az éj,
Míg mára ébred a hajnal,
Ajkam néma imát mormol,
Mit csak szívem, más nem hallhat.
Istenem! Nem láthatlak,
Csupán bensőmben érzem,
Értem is vagy valahol,
Meghallod könyörgésem.
Add, hogy reggel vele
Ébredjen az álom,
Fejem megosztozzon
Fejével párnámon!
Add, hogy szemére
Csókokkal fessek
Boldog ébredést!
Ajkáról halljam
Még félálmában,
Szerelme enyém!
Érezzem vágya
Vágyamtól égve
Testemhez simul!
Legelső legyek,
Kit meglát reggel
S este az utolsó!
Nem akarok többet,
Nem kérek semmi mást,
Ha ott vagy valahol
Meghallottad imám.
Istenem! Nem láthatlak,
Mégis érzem a remény
Hajnalpírt fest lelkemre,
Mint ablakomra a fény.
Már bíborra fordult az éj,
Már mára ébredt a hajnal,
Ajkamon elhal az ima,
Mit csak szívem, más nem hallhat. |