szerelmem ...

végtelen önzés

mindig veled

marnám húsod
marcangolnám
körmöm húzom
szántom bőröd
cafatokra

fájjon a kín

nekem is fáj

apró darabkáid
elrejteném
elfolyó véred
magamba innám
véremmel együtt
szívemmel dobbanjon
sejtjeimben tovább

véred

véremmé vált

testemre feszülne
bőröd sercenése
ívben gyűlne
bennem a gyönyör
minden darabbal
mi bennem élne

neked semmi

nekem a kéj

tüdőmbe szívnám
kapkodó lélegzeted
belém halnál
lelkem felinná
lelked jaját
boldogságát

egyetlen sóhaj

egyetlen lét

te bennem élnél
s én belehalnék
eltűnne mosolyod
el a simogatás
sötétté lenne a fény
ha te nem lennél

kit szeretnék

ki szeretne