25/Nov - Írisz
Suhogó szárnyakon
Száll le rám az álom
Bársonyosan ölelő
Langyos esti szellő
25/Nov
Írisz
Suhogó szárnyakon
Száll le rám az álom
Bársonyosan ölelő
Langyos esti szellő
Fehér kúszó lepel
Szirmok közt hever egy
Simogató szatén kéz
Csókja éjjeli méz
Harmatfüggyöny ágya
Kínja minden vágya
Szenvedélyben fürdik
Meleg testében züllik
A szerelem tüze
Ringat lágy öle
Folyó ömlik tengerbe
Elrévül a végtelenbe.
Fekszem csendesen
Fekszel csendesen
Párnámra borulva
Arannyal koszorúznak
Hajnali sugarak
Köddé foszlanak.
Szeretlek, mint lelket
Ébredező képzelet,
Mi reggeli pacsirta
Énekével illan el…
|