19/Nov - Lusta Simi ébredése
Mikor felkelek, ha van rá időm,
mert az alvás, nálam öröm,
s ha tehetem, ezt is teszem,
pihentetem kicsi eszem.
19/Nov
Lusta Simi ébredése
Mikor felkelek, ha van rá időm,
mert az alvás, nálam öröm,
s ha tehetem, ezt is teszem,
pihentetem kicsi eszem.
Mert a felkeléshez nagy erő kell,
mozgósítom izmom, nagy erőkkel,
merev testem csak megmozdul,
s az ágy széléhez odafordul.
Fel is ülök, na nem ám gyorsan!
S az akaratom? Meg se moccan.
De azért már jól haladok,
még tíz perc és belehalok.
Húsz perc eltelt, ez már igen!
sehol sincs még halálhírem,
ha így folytatom sokra viszem,
s nem lesz száraz reggelim sem.
De az ágy, nagy Úr számomra,
s míg bárki tízig számolna,
szemem máris csukva van,
ismét fekszem ágyamban.
Testem ellazultan fekszik,
álmaim képzeletekkel vetekszik,
zavaros álmok, gondolatok,
testem remeg, s izzadok!
Hirtelen felülök, hú ez jobb mint egy krimi!
Hát így ébred fel lusta Simi.
|