Emlékezés

Egy év,
háromszázhatvanöt nap,
többezer perc, másodperc.
Ennyi telt el mióta nem vagy.
Nem több s nem kevesebb.
A hiányt statisztikával leírni nem lehet.

Hiányzol napok megszokott ritmusából.
Reggeli kávé mellől elmaradhatatlan tervek,
voltak, elszálltak, sehol nincsennek.
Ma már csak fél adagnyi fekete ébredés,
fájó csöndben elkortyolt sötét
miértek feletti merengés.

Sírod nem temetőben áll,
belül érzem, naponta fáj.
Aranybetűkkel festett vésett felírat:
Éltél velem éveket, de már nem vagy.