Meghalt rem�ny

Az �jszaka s�t�t b�natot festett.
A reggel rem�nnyel kecsegtetett.
Mikor szomor�an fel�bredtem a m�ra,
Azt suttogta p�rn�m vigasz�val
Feled�st bor�tva az �jszak�ra:
Ne s�rj! Ma ism�t boldog lehetsz!
�n a reggel, idevar�zsolom neked.
K�t kar �lel szerelmes v�ggyal,
Felold�dhatsz a boldogs�gban.
Puha ajka v�ggyal keresi sz�d,
Ujjaid morzsolhatj�k a selymes szak�llt.
�lel� karja elvisz egy m�s vil�gba.
Incselkedhetsz megn�tt bajusz�val.
Szeme r�d csillan csillagf�nnyel,
S el�ghetsz k�kviz� t�kr�ben.

Ezt mind a reggel suttogta n�kem,
Mikor a f�ny m�g nem gy�z�tt a s�t�ten,
Mikor m�g hegyek m�g�tt pirkadt a f�ny,
Mikor a balga l�lek hiszi, van rem�ny.

Az �gre k�sz� Nap megmutatta,
Hazug a reggel minden szava.
Nincs �lel�s, nincs simogat�s,
Nincs k�t karban elvesz� v�gy,
Nincs szerelmes csillog� szem.
Nincs boldogs�g az �let felett.

Nincs semmi!
� Istenem!
Seg�ts nekem!
Nincs semmi!
�t�lelt a f�lelem.

Nincs semmi.
Csak f�j� sz�vvel mormolt ima,
S k�nb�l v�rz� �m�t� rem�ny,
A holnap reggelnek hihetek �n.