Majd egyszer (Skicc)

A rem�ny hal meg legutolj�ra,
Vallj�k a nagy b�lcsek.
Ha szem�nk el�re tekint,
ha l�tjuk ott a messzes�gben a boldogs�got,
a jelen k�nja nem f�j annyira,

a k�n is lehet boldogs�g,
mert most vagy, most �rezlek,
csak elv�laszt a t�vols�g.

Mikor reggel azzal kelek,
este azzal fekszem,
hogy v�gyt�l k�nz�n
csak gondolatban �lelhet karom,
hogy ujjaim csak a semmit simogatj�k,
nem gerinceden j�tszanak, h�rfah�ron,
szem�nk sziv�rv�ny�vben nem egyes�lhet,
ajkunk nem �lheti meg az incselked�,
�ppen elcs�kolt cs�k csod�j�t,
nem tapad �ssze �nfeledt v�gyban,
akkor suttogom magam el�: Majd egyszer.

Majd egyszer a hajnal veled �bred,
az est veled m�lik el.
Majd egyszer egym�ssal �lj�k az �let csod�j�t,
mit �r�k szerelm�nk var�zsa
gy�ny�r�en sz�pp� tesz.
Lehet h�sz �v m�lva,
mikor m�r g�cs�rt�s bottal r�juk az utc�t,
mikor m�r csak a szem�nk �lel�se rejti a csod�t.
Lehet. Lehet, de elj�n, tudom.
Majd egyszer. Majd egyszer Csillagom.