Elv�l�s

Borzaszt� volt az elv�l�s.
Szorosan oda b�jtam hozz�d,
Hogy bel�m menek�tsem �ned,
Bens�mben �rezzem sz�vver�sed.

Borzaszt� volt az elv�l�s.
Szorosan oda b�jt�l hozz�m,
Hogy elvigyed l�nyem magaddal,
Veled legyen a lenyugv� Nappal.

Sz�tlanul �lelt�k egym�st.
�gy tarthatja kutya sz�j�ban
Az �h�tott, megszerzett csontot.
� mi szerelmes sz�v� bolondok.

Azut�n egyszerre mondtuk:
Induljunk! Menni kell Kincsem!
De csak a cs�kig jutottunk.
Ajkunk m�r el�re s�rt a Nincsen.

Szem�nkben �sszefon�dva
Ott billegett a szomor�s�g.
K�n �larc�val mosolyogtam,
M�g �jra odab�jtam hozz�d.

M�g megcir�gattam arcod,
M�g ujjam j�tszott ajkadon,
Addig mag�ba itta szemem
Szemedb�l az �r�k szerelmet.

Bel�l �sszeszorult a sz�vem.
Tal�lkoz�sunk var�zsa
Elfoszlik, m�r csak eml�k lesz
Mint �vegr�l felsz�ll� p�ra.

Csak �lltam b�nultan, remegve.
Lelkem darabja t�volodott el.
Integet� kezed a hom�lyban
K�nnyeim prizm�j�n �t l�ttam.

Minden nap megvisel a b�cs�,
Minden nap jajong a sz�vem,
Minden nap elillan a cs�kunk,
De a holnap �j csod�t hoz el.