Szellő
Utolér, lágyan megsimogat,
szellőléte jóleső szerelmes ölelés,
Szellő
Utolér, lágyan megsimogat,
szellőléte jóleső szerelmes ölelés,
kánikulában felfrissül tőle a test,
enyhe borzongó nászt játszik,
körülleng az enyhe szél.
Levelek halk zizzenésén,
csend zajában elveszik,
megérinti égre tárulkozó
virágszirmok rejtekén a bibét,
majd ahogy jött úgy el is tűnik.
2010. január 23.
|