Egy férfi panasza

Reggel tükörből nézem kábultan magam,
Nem értem hol jár agyamban a gondolat.
Fogaimon fehérlő borotvaszappan
Észhez térít, nem fogkrémmel mosok fogat.

Számból almaecet bűze ajkamra ül,
Vágyam kócos szerelmemmel ébred.
Tüzes lüktetést érzek ágyékom körül,
Sóbálvánnyá kövülne látná az Édes.

Nem akarok így felkelni nap-napután!
Istenem! Mérj rám büntetést, kínt, vezeklést!
Ha akarod katedrálisban mondok imát,
csak küldj ágyamba egy termetes menyecskét!