Véresen komoly
Reitinger Jolán: Fájó búcsúzás verséhez
Véresen komoly
Tyúkszemem talpam közepén
befúrta jó mélyre magát
hiába kentem fecskefűvel
lüktetve, égetve fájt.
Sajogva bicegő lábam,
kínban húztam magam után,
csillagok jöttek nyári égre
este, reggel s délután.
Ugráltam jobbik lábamon,
játszottam gólyaiskolát.
Nevettek rajtam az emberek
nem láttak még ily csodát.
Dugtam meleg s hideg vízbe.
Nem segített az áztatás.
Tyúkszemem sötét feketéje
mélyebbre fúrta magát.
Nem bírtam sokáig a kínt,
Papucsot húztam jó lazán,
Felkerestem egy sebészorvost
vágja ki a bestiát.
Fagyasztóval hibernálta,
szikéje húsba mélyre vájt,
Torkomból sikoly szakadt elő
s betöltötte a szobát.
Tyúkszemem végre nem bennem,
sebésztálcán agonizált.
Fölé hajoltam, odasúgtam:
Holnap keresd meg Jolánt!
(Mert nekem is volt ilyen kínzó szemem ám! :D )
Reitinger Jolán: Fájó búcsúzás verséhez
|