szitakötő

érezted szitakötő röptét arcodon
láttad mint ver szárnya fodrot a tavon
nézted tüllszárnyon szivárványt játszó Nap fényét
elvarázsolt szépségével e nyugalmas kép

rabul ejtve ültél-e magadba feledkezve
beleolvadva szárnycsapások halk zenéjébe
feledve múlt mélyben kavargó sötétjét
testedből kilépve te is szitakötő lettél

tedd meg s boldog lesz minden pillanat
melyben hagyod elvarázsolni magad