Ma ismét

Ma ismét egy évet átugrott az idő.
Több lett hátam mögött a múlt,
számadást nem csinálok mégsem,
s nem nézem megtörtént életem.

Bajok, bánat ködbe zárva élnek,
boldogságom nem múlt, - jelen.
Emlékekből jövő falait nem építem,
gyatra habarcs gyenge építőelem.

Ma, ma van, nem tegnap,
nem holnap, s nem holnapután.
Széppé a pillanatot kell tenni,
vágyam lehet Déva légvára csupán.

Barátok szeretete simogat, repít,
magasba száll velem e lélekmadár,
oda, hol nyugodtan megpihenhetek:
örök féltésük pilléreiből emelt biztonság.

Ma ismét egy évvel több lett a tegnap,
nem ünneplem a szétolvadt időt.
Jelen szépségtavában megfürdök,
hogy tisztán várjam a boldog jövőt.