42/Nov

C�m?

J�ghideg �gyamban fekve �lmodozom,
s j�magamon sz�nakozom.
Se f�t�s, sem it�ka,
nem meleg�t m�r Kat�ka.

K�pzeletemben hozz�m b�jik �,
a h�n v�gyott, dr�ga n�.
Nem v�gja fejemhez, hogy senki vagyok
�s csak tetves minim�lb�rt kapok.

Feln�z r�m, �ssze-vissza cs�kol,
dics�r, eg�sz nap b�kol.
Vacsor�ra l�ngolt kolb�szt eszek,
s nek�nk mindent megveszek.

Lehunyom szemem, de m�ris sz�l a vekker.
�breszt�, mihaszna! Kelni kell!
Eloszlik a r�zsasz�n� k�d.
�lt�zk�dni k�sz�l�k.

Kil�pve az utc�ra,
mosolyt er�ltetek orc�mra.
Munkahelyem el�tt utol�r a v�gzet.
G�z van! Kutyakakiba l�pek!

Csuszolom a lyukas cip�m talp�t,
Hogy majd ne �rezzem a szag�t.
De mindhi�ba k�szk�d�k,
M�gis csak b�z�lg�k!

H�! Iszony� ciki!
K�ne egy cigi!
No meg a r�val�!
Az lenne a csudaj�!

Belefogok a mel�ba,
Ut�na ir�ny a cseh�ba.
Z�r�skor lap�ttal kell kirakni,
Valahogy haza k�ne baktatni.

Lassan �s imbolyogva l�pkedek
a sik�torokban – r�veteg.
Letaposott lelkem
Csendben pihen bennem.

Nincs szerencse, csak sorscsap�s.
Teljesen felesleges az �lmodoz�s:
�letem egy katlan szurok,
amibe lassan belepusztulok.