34/Nov

Álom!
 
Ágyamban fekszem, s az álmot várom.
Kívánom, jöjjön el.. Lelkem kitárom.
Puha éjszaka lassan, csendesen betakar.
Fáradt, elnyűtt, béna testem pihenni akar
Álmomban ép vagyok, nemes és tiszta
Ki az emberek bölcs szavait issza.
Tisztelem az életet, és nem várom a végét
Próbálom befogni a meleg nap fényét.
Mennyire egyszerű,e  képzelt létben élni
Nem kell senkitől, és semmitől félni
Szárnyalnék magasan, fenn a felhők fölött
De felébredek a sárba, hová az Úr  tévedésből lökött!