18/Nov

Elkopott vers
 
Eln�zem azt a rojtot, ott az �gytakar� v�g�n
ahogyan len�z az �gy alatti sz�nyegre,
k�z�s von�sunk van nek�nk �gy egy�tt
-    a kopotts�g, l�m kis helyen is megf�r.
Ne agg�dj kedves, az kis r�nc is passzol vel�nk
amit reggel bevetett�l, a l�nyeg az,
melletted �rjen minket minden �bred�s.
 
P�rn�m egykor �s�t� �l�n,
m�g �lmodni sem mertem r�la hajdan,
hogy lesz egy kedves le�ny egyszer
ki sz�ps�get ad a kopott sz�rnyeteg mell�.
De l�m, a k�pzelet most megl�dult;
m�ra elhiszem, hogy v�n�l� szemem
a kopott k�nt�s�mben mosolyg�
sz�ps�gedre tekint, s  e val�s�g,
minden �lmommal fel�r.
 
Te mindig csak nevetsz.
Rajtam, a szob�n, mag�n az �leten
s hogy mosolyt csalj rozoga arcomra
var�zssz�nyegest mes�lsz.
Nevettem, kacagtam is, nem eml�kszem m�r,
mert ezernyi mosolyt viszonoztam, s egyben
�szrevetted? - nem tudom,
ott volt minden megkopott  ifj�s�gom.