11/Nov

Kir�lyfi

�gyban fekve, apr� neszre
�bredtem egy hajnalon.
De lecsuk�dott ism�t szemem,
S sz�rnyalhattam szabadon.

K�pzeletem b�v�s mes�t
sz�tt, �s sz�nes terveket.
Lepk�kkel tark�tott r�t,
a herceg lova ott �get.

A dalia sem marad rejt�ly:
Magas, karcs�, sz�p, teremtm�ny.
Szem�ben csillan a tekint�ly
M�gsem hi�, m�gsem kev�ly.

S r�juk sem pillant az ifj�,
b�r ostromolj�k angyalok.
Egy�rtelm�, hogy e fi�
sz�ve h�lgye �n vagyok.

E t�rt�netbe er�ltetv�n
minden fontos r�szletet,
megjegyeztem az elej�t,
a v�ge m�ris elveszett.

Kel� Nap f�nye oszlatta
a hamv�ba holt �lmokat
r��bresztv�n a v�gs� sorra:
Az �lom csak �lom marad.