Szabadon vitriolban
Folyik szabadon lefelé
A vers mint
Egy folyam semmi rím
Szabadon vitriolban
Folyik szabadon lefelé
A vers mint
Egy folyam semmi rím
Mert az minek van
Csak el kell tördelni
A mondatokat úgy ahogy
Épen leesik a kéz
Ettől lesz érték
Amit a papírra írsz
Írásjellel semmi baj
Találja ki
Az olvasó mit
Akar kifejezni a vers
Csak úgy szabadon
Lefele egymás után oson
Szó a szóra esetleg
Megdöbbentő képek mellesleg
Jó ha leesnek.
Azután dicshimnusz
Bezsebelésre vár
No most ki itt a király
Kinek a nimbusz
Oltárán hajbókolsz
Legott
Egy nagyot
Kanyarintva
S megpróbálsz te is
Írni soronként így
Elfeledve mi a rím
S mi klasszikus verselés
Festő ecsetjén arckép
Giccs ha hasonlít
Az eredetire kicsit
Is.
|