Múlt és jövő
Éj sötétjére lángcsóva írt jelet.
Fogtuk egymás kezét, meneteltem veled.
Hittük, lesz közös, szabad jövő,
Melynek tüze szívünkből nő, egyre nő,
Múlt és jövő
(október 23-ra)
Éj sötétjére lángcsóva írt jelet.
Fogtuk egymás kezét, meneteltem veled.
Hittük, lesz közös, szabad jövő,
Melynek tüze szívünkből nő, egyre nő,
Sziklabércek ormán lobog.
Melegednek nála a csillagok.
Fordítsuk ki a világ kerekét!
Ne hagyjuk, kialudjon a fény!
Dalunktól zengjen Pest-Buda!
Harsogva szóljon a Kossuth-nóta!
Nézd, amerre dalolva elmegyünk
Ezrek és ezrek menetelnek velünk!
Ablakokban mindenütt jelzőtűz ég.
Egységbe lobban tűzben a remény.
Fordítsuk ki a világ kerekét!
Ne hagyjuk, kialudjon a fény!
Állj! Állj meg! Ne menj tovább!
Halottad távolban a puskaropogást?!
Mily véres kísérőzene festi alá a dalt!
Lelkes torkokból a nóta kihalt.
Döbbenten állt a tüntetők hada.
Világos lett, itt vér folyik ma.
Elhalkult ajkakon a követelés.
Fordítsuk ki a világ kerekét!
Mint filmvászonra rávetült a jövő.
Hiába jön Kádár s megy el Gerő.
Hiába fordul magyar magyar ellen.
Polgárháború, forradalom, szabadságharc,
Mind megéljük pár hónap alatt.
Békés tüntető felvonuló sereg,
Jelzőtüzetekből lángtenger lesz.
Halálba hal ajkakon a követelés.
Fordítsuk ki a világ kerekét.
majd egyszer teljesül az álom
a pergő jövőfilmen látom
nem lesz ávós és karhatalmista
kivonul a szovjetek hada
lesz kormány s lesz ellenzék
s szebb ország lesz a közös cél
ismét összefonódik sok ezer kéz
békében kifordítjuk a világ kerekét.
|