Hazám
Pusztán réved a szem, hegynek csúcsán elidőzvén.
Büszke tekintete néz, libben elé ezer év.
Hazám
Pusztán réved a szem, hegynek csúcsán elidőzvén.
Büszke tekintete néz, libben elé ezer év.
Ázsia sztyeppéjéről jött áttörve Vereckén
Küzdelem árán lett népem e föld a hazánk.
Vérzivatarban fájdalom útját járta a sorsunk
Szétdarabolt ország sóhaja égbe kiált.
Dúlt török, és a tatár seregét sínylette vidékünk
Századok árnyékán állta a sors viharát.
Habsburg és orosz élt itt, évei ránk telepedtek.
Fellázadt ez a nép, nem tűr már rabigát.
|