|
Csapongó gondolatok
Kíváncsiságom kielégíthetetlen, így szoktam olvasni férfiak Vendégkönyveit az egyik társkeresőn. Nagyon meglepődtem, hány házas férfi kap lekicsinylő, kioktató bejegyzést, hogy házas létére, mit keres ott.
Kíváncsiságom kielégíthetetlen, így szoktam olvasni férfiak Vendégkönyveit az egyik társkeresőn. Nagyon meglepődtem, hány házas férfi kap lekicsinylő, kioktató bejegyzést, hogy házas létére, mit keres ott. Lehet, ha lenne Vendégkönyvem én is kapnék ilyet, hogy én mit keresek ott. Levélben viszont, még egyetlen férfi sem tett hasonló megjegyzést.
Miért érzik a nők, hogy joguk van elítélni bárkit is ezen az alapon? Aki házasként itt van azok közül sok jó férj, jó családapa, csak valami hiányzik az életéből. Nem a családját akarja bántani, nem elhagyni akarja őket, csupán egy kis boldogságra, szeretetre, gyengédségre vágyik, úgy hogy családja boldogságára vigyáz. Akikkel eddig leveleztem, mind szereti a feleségét, és nem akarja elhagyni.
Nem lehet, hogy nemcsak ő a hibás azért, mert itt van? Nemcsak a férjem, a hibás, hogy itt vagyok?
A kérdés elég összetett. Csapongok a téma körül egy kicsit:
Van olyan, hogy a napi szürkeségbe, monotonitásba belehal az érzelem. A férfi próbál változtatni rajta, de ellenállásba ütközik, mert mi nők, hajlamosak vagyunk úgy gondolni, ha már megszereztünk valamit, akkor az örökre a miénk. Sokszor előfordul, hogy a gyerekünk megszületésekor a férjünkre már nem figyelünk oda. Fáradtak vagyunk és bizony a férj többször kap visszautasítást. Már nem főzzük meg kedvenc ételét. Telnek az évek és lassan természetessé válik ez a csökkentett üzemmódú állapot. Ha reklamációt kapunk, meg se halljuk, vagy még szemére is vetjük, hogy mit akar. A szeretkezés is csak immel-ámmal történik, sőt még az is előfordul, emiatt a férjnek a nagy kegyesen magunkhoz engedett időben nem lesz sikere. Erre persze a fejéhez lehet vágni, hogy impotens. Ettől kezdve otthon az is lesz. Egy férfi soha nem tudja megbocsátani, ha leimpotesenezik. Minden újabb szeretkezésnél beugrik neki, az akkor elhangzott lekicsinylő szó.
Szerintem el kellene fogadnunk, nekünk nőknek, hogy a férfi másként van bekötve, mint mi. A férfiak közül soknak a szeme is az erogén zónájához tartozik, ne adj isten ez a fő elem. A szép test látványa kergeti fel a vágyát. Ettől ő még nem rossz ember, csak más. A nőknél szerintem lényegesen kisebb ez az arány. A szülések után, vagy csak úgy elhagyjuk magunkat és jönnek a kilók. Esténként már nem vesszük fel a csábos hálóinget. A nők lehunyják szeretkezés közben a szemüket, mert ők a szemhéjukra vetítik a képet. Általában a partner képét. Persze lehet kicsit fiatalabb korabelit, mikor még nem volt pocakja, nem voltak barázdák az arcán. Azután az is elképzelhető, hogy egy jóképű férfiú van azon a szemhéjon, álmai hercege. A férfi néz, vágyát tovább korbácsolja, mit a szemével lát. A nő, ha ügyes meg tudja játszani, hogy eszméletlenül jó volt neki. Még akkor is, ha már nem igazán jön lázba párjától, de szereti és nem akar neki csalódást okozni. Mégse mondhatja, hogy drágám nem izgat a tested. A férfiú nem tudja megjátszani. No most mit mondjon, miért nem jó neki? Mondja meg az igazat? Vállalja fel, hogy impotens? Nem akarja megbántani, azt akit szeret, akivel szeret együtt élni. Inkább az utóbbit választja, és keres valakit, akinek a látásától beindul, mert ő azért FÉRFI.
A férfiak tapasztalatom szerint szeretnek hódítani. Még a teljesen hűséges férjet is megkísérti a hódítás gondolata. Mi van, ha egy férfinek a lételeme a hódítás? Ezzel érzi teljesnek az életét. Ha egy ilyen férfi házasságba keveredik és a felesége féltékeny típus, borzalom lesz az életük. A féltékenység egy szörny, ami a bizonytalanságból táplálkozik. Aki bizonytalan párja szeretetében, azt marcangolja, tönkre téve az életet, és sokszor a házasságot is. Véleményem szerint a házasságban meg kell adnunk a másiknak a teljes szabadságot, hogy széppé tegyük a másik életét. Ha ehhez az kell, hogy hódítson, akkor azt. Egy csapodár férj is szeretheti a családját és nagyon szeretheti a feleségét.
Természetesen a fentebb leírtak érvényesek lehetnek fordított szereposztásnál is.
Itt is igaz a mondás: Ne ítélj, hogy ne ítéltess!
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
